V�szki�lt�sok, jajvesz�kel�sek, s kisebb gyermekek agg�d�, s�r� hangj�t hordozta mag�val a sz�l. Mindenki menek�lt. B�rhov�, csak ki a falub�l. A falub�l, mit egykor otthonuknak mondhattak a Levelek k�zt rejt�z� ninj�k. De ez elm�lt. Az a falu, amit �k ismertek, megsz�nt l�tezni. H�la egy Kaito nevezet� ninj�nak…
- Menek�ljetek!!! M�g a v�g�n minket is meg�l!! –hallatszottak a ki�lt�sok.
A n�p, egy emberk�nt hagyta el a falut… Kiv�ve egy jounin, �s n�gy genin…
- �n nem menek�l�k, sensei! Ez a fi� lem�sz�rolta a falu negyed�t!! Bossz�t kell �llnunk rajta!! –ki�ltotta a sensei k�p�be, elkeseredetten az ifj� Naruto.
- Na de…
- Egyet �rtek… Senki nem teheti ezt b�ntetlen�l a faluval! –sz�lt teljes nyugodts�ggal egy fekete haj� fi�, aki a Sasuke n�vre hallgatott.
- De ti m�g t�l esetlenek vagytok! Belehalhattok ti is! –kiab�lt Kakashi.
- Mit sz�m�t az?! Legal�bb a falunkban hagy el minket az �let, tudv�n, hogy nemes c�l�rt harcoltunk mindhal�lig!! –ki�ltotta, s�rva Sakura.
- Egyet �rtek mindenkivel… - l�pett el�, egy l�ny a t�zoszlopok k�z�l, s arc�n k�nnycseppek ezrei csillogtak- Minden csapatt�rsamat… Shinot, �s Kiba-t is meg�lte… de m�g Kurenai sensei-t is..! Ezt m�g �n sem hagyom annyiban!! –kiab�lta utols� mondat�t.
- Hi… Hinata? –tekintett a l�nyra Naruto- Te m�g… �lsz? Teh�t elt�vesztette…
- Igen! Elt�vesztette a c�lt… Nem l�tt�tok, de Kurenai sensei mentett meg… - suttogta- Miattam halt meg… Az �n �letemet v�dte… - lehajtotta fej�t, s �jabb k�nnycseppek folytak v�gig, arc�n, egyenesen a f�ldre.
- Nem a te hib�d volt… � csak meg akart t�ged v�deni… - nyugtatta a fesz�lt l�nyt Sakura.
Hinata felemelte a fej�t, s szem�ben haszn�lhat�v� v�lt a Byakugan.
- Vigy�zzatok! –ki�ltotta, majd el�j�k futott, mire egy hatalmas csap�s �rte, mit�l menten �sszeesett.
- Hinata!!! –ki�ltott�k egyszerre, s odamentek a l�nyhoz.
- Hinata! Hinata j�l vagy?? Hallasz??! –agg�dott a sz�ke fi�, de a l�ny nem mozdult.
- Most m�r Hinata is, jaj �n ezt nem b�rom! –azzal Sakura a kez�be temetve arc�t zokogni kezdett- Mindenkit meg�l ez a mocsok! –s�rta a kez�be.
R�vid id� m�lva a mozdulatlan l�ny kinyitotta szemeit, �m azok nem a szok�sos f�ny�kben csillogtak.
- T�njetek a k�zel�b�l! –adta ki a parancsot Kakashi agg�dva- Ir�ny�t�s alatt �ll!!
Naruto nem figyelt a sensei szavaira, csak Hinatat n�zte, szomor�, agg�d�, m�gis bossz�v�gy� szemekkel.
- Akkor majd mag�hoz t�r! Hinata! –ragadta meg a v�ll�n�l, majd �vatosan r�zni kezdte-, T�rj magadhoz, hallod? Ez nem te vagy!! K�ny�rg�m… T�rj �szhez!!!!!!! –kiab�lta Naruto, egyre k�ts�gbeesetten, ami nem haszn�lt egy cseppet sem. Hinata nem reag�lt semmit, csak r�zk�dott a fi� �ltal. Majd hirtelen valami hangot v�lt hallani a fej�ben.
- �ld meg �ket… �ld meg �ket, kisl�ny… A saj�t kezed �ltal… - suttogta a hang.
Hinata, mint az engedelmes kiskutya, megragadta Naruto nyak�t.
- Hi… na… ta.. – ny�gte ki a fi�- Mit… m�velsz?
- V�ghez viszem a parancsot… - sz�lalt meg a l�ny, s Naruto elborzadt.
- �s… m�gis mi a… parancsod? –k�rdezte, b�r m�r tudta r� a v�laszt- Ne… v�laszolj… ink�bb… ne… - szemei k�nnybe l�badtak, s lassan lefolytak az arc�n a forr� k�nnycseppek, mik Hinata kez�re hullottak.
Hinata hirtelen sz� szerint h�tracsap�dott, s Naruto el�tt megjelent Kakashi.
- Gyer�nk! T�nj�nk el innen! –azzal megragadta Naruto-t, �s vonszolni kezdte.
Sasuke ugyan �gy tett a mag�ba roskadt Sakura-val.
- Ne!!! Engedjen el sensei!!! –kap�l�zott a fi�- Nem hagyhatjuk itt Hinatat!!!
- Naruto… ez m�r nem Hinata… - suttogta.
A fi� szemeiben ism�t k�nnyek gy�ltek.
- Ha nem �… Akkor kicsoda?!
- Ha sz�pen fejezem ki magamat… akkor Kaito b�buja lett…
- NEEE!!! –hallatszott Naruto keserves ki�lt�sa, mit a sz�l ism�t boldogan kapott fel, hogy mag�val hordozza, �l�nek… s holtnak…

�sz volt. A f�k sorban hullatt�k leveleiket a f�ldre, felk�sz�lve a k�zeled� t�lre. Egy magas kb. 16 �ves, sz�ke haj� fi� egy teljesen le�getett faluban s�t�lt, szemeiben b�nattal, s gy�trelemmel. Fej�ben egyfolyt�ban egy borzalmas k�p t�nt, fel mit 4 �ve nem tudott elfelejteni. A mai nap m�g keservesebb� tette sz�m�ra az �letet. Ugyanis ma volt, pontosan 4 �ve, hogy egy remek bar�tot, s tal�n t�bb mint bar�tot elvesztett… mi�ta ez megt�rt�nt vele, nem mosolygott t�bbet.
- Naruto!! –hallatszott a fi� h�ta m�g�l egy kedves, nyugodt hang, majd egy r�zsasz�n haj� l�ny jelent meg mellette. Naruto csak egy pillanatra n�zett r�, a mellette l�pked� Sakura-ra, majd tekintet�t ism�t a f�ldre vetette.
- Szia…
- Naruto… - fogta halkabbra hangj�t-, Sajn�lom… Biztosan borzalmas lehet, neked a mai nap… - n�zett a fi�ra, majd k�rbetekintett a falun- Olyan r�gen volt m�r ez… De m�gis tiszt�n eml�kszem mindenre… - hajtotta le � is a fej�t.  
- Nem is tudod, hogy mennyire neh�z… - sz�lalt meg, halk elcsukl� hangon.
A l�ny r�tekintett.
- Hidd el, tudom… - mosolyodott el halv�nyan.
- Sakura!! –hallatszott hirtelen egy hang a h�tuk m�g�l p�r m�terre. Az eml�tett h�tran�zett, majd kis d�bbenet ut�n feleszm�lt.
- Sasuke-kun? Mit szeretn�l? –pislogott nagyokat, s meg�llt. Naruto ment tov�bb, mit sem t�r�dve az eg�sszel.
Sasuke meg�llt a l�ny el�tt.
- Gyere… Menj�nk el valahov�…
- Hogy… mi? Menj�nk el valahov�? M�rmint… ketten? –pirult el kiss�.
- Igen. Rosszul hallasz?
- Nem… dehogy… - mosolygott zavartan- Csak kicsit meglepett a h�r…
- Ja, �rtem… Nos, akkor gyere… - indult el.
Sakura sietve k�vette, majd felz�rk�zott mell�. P�r percig �gy mentek egym�s mellet sz�tlanul, majd Sasuke t�rte meg a csendet.
- Gomene, hogy elh�vtalak, de Narutonak jobb, ha most egyed�l van… - mondta halkan.
- Oh… �rtem… nem baj… - szomorodott el kiss�, megtudv�n, hogy Sasuke csak az�rt h�vta el mag�val, mert sajn�lta Narutot.
Ek�zben a sz�ke fi� meg�rkezett oda ahov� menni akart. Szomor�an feln�zett, majd k�rbepillantott.
- 4 �vvel ezel�tt… Minden itt kezd�d�tt… - s visszaeml�kezett azokra a borzalmas pillanatokra, mik itt t�rt�ntek meg vele… t�rdre ereszkedett, majd arc�t kez�be temetve zokogni kezdett- Mi�rt t�rt�nt meg mindez? Mi�rt kellett Hinata-nak megv�ltoznia? Mi�rt????! –egyre jobban zokogott.
Percek, majd �r�k teltek el, s � m�g mindig s�rt. V�g�l er�t vett mag�n let�r�lte k�nnyeit, �s fel�llt. Egy utols� pillant�st vetett a helyre, majd h�tat ford�tott neki.
- Nem akarok… eml�kezni… - suttogta, majd lassan elindult.
�m ekkor egy ismer�s hangot hallott, mi a nev�n sz�l�totta… megtorpant. Kit�gult szemekkel meredt a semmibe.
- Nem… ez… lehetetlen! Vagy… m�gis?! –gondolta, majd h�trafordult… szemei ism�t megteltek k�nnyekkel… Hirtelen azt sem tudta, hogy hol is van, �s ki �… Csak azt �rezte, hogy valaki szorosan mag�hoz �leli �s hozz�b�jik, s�rva. Amikor mag�hoz t�rt, viszonozta az �lel�st, s jobban szor�totta mag�hoz a l�nyt, aki ott volt vele. Az�ta a borzalmas nap �ta, most legel�sz�r halv�nyan elmosolyodott, s lehunyta k�nnyekkel teli, k�k szemeit.  
- Azt hittem… soha t�bb� nem l�tlak viszont… Hinata…

Folyt k�vi! V�lem�nyt k�rn���k!!!:D:D